Mi a meditáció?

Azt, hogy az elménk általunk használt, felszínes rétege nem képes a Valóság teljes megtapasztalására mindenki tudja, vagy könnyen beláthatja, megtapasztalhatja. Mára már számos film, könyv, mester figyelmeztet bennünket arra, hogy az elme által valóságosnak érzékelt világ teljességében egy illúzió.

Hogyan lehetséges tehát megismernünk a Valóság általunk nem érzékelt részét? Van-e erre eszköz?

A meditáció évezredes tanok öröksége. A mesterek, akik megvilágosodásuk után elkötelezettnek érezték magukat arra, hogy rámutassanak másoknak is az igazi énjére, eszközöket adtak tanítványaiknak, ezzel biztosítva, hogy ők is elindulhassanak az Igazság megismerésének útján. 

A meditáció az önkeresés egyik leghatékonyabb eszköze, ugyanis az elmén túlra visz. Ez azért fontos, mert az elme maga, noha szintén eszközünk az önmegismerésben, a legnagyobb akadály abban, hogy a világot és önmagunkat annak érzékeljük, ami. 

Adyashanti ezt remekül festi meg az alábbi hasonlatban: az elme olyan, mint egy szemgolyó, ami csak önmagában van, és csupán kifelé tud nézni magából. Szeretné megtudni, kicsoda ő, de bármerre fordul, mindig csak a környező világot látja. Ha már mindegyik külső irányba elnéztél, és rájöttél ennek értelmetlenségére, akkor igazán megérted, hogy nincs értelme többé kifelé szemlélődni, és a meditáció, amely BEFELÉ visz, a Te utad lehet.

Hiába Secretezel, relaxálsz, agykontrollozol, vagy hipnotizálod magad, csakis ugyanazokat a köröket írod le az elméd felszínén, valódi változás nincs, tehát még mindig ugyanabban a börtöncellában vagy. A legviccesebb persze az, hogy a cella ajtaja nyitva áll, de a legtöbb ember nagyon is fél attól, hogy megnézze, mi van az ajtón túl, mi van, ha felhagy hiedelmeivel és hitrendszerével. 

A meditáció kétféle képpen dolgozhat: egyik fajtája az eksztatikus technikák révén gyakorlatilag kitágítja és kiiktatja az elmét, feloldódásra készteti. Az ilyen technikák során könnyen kaphatjuk magunkat azon, hogy egy pillanatra mintha nagyobbak lennénk, többnek éreznénk magunkat a testünknél, vagy pusztán nem gondolkodunk, bekövetkezik egyfajta csend.

A másik fajtája az általam ismert meditációknak magát az elmét használja ki, mint fegyvert. Különféle módokon, pl monoton cselekvéssel az elmét egy fókuszra irányítja, hogy közben az ember megtapasztalhassa, hogy önmaga nem gondolataival, énképével azonos. 

Hogyan kezdjek hozzá? Milyen elvárásaim lehetnek?

Az máris egy lépés, hogy megtaláltad, és elolvastad az oltalon leírtakat!

Véleményem szerint nem kell tulajdonképpeni akarat, elhivatottság, esetleg ezoterikus érdeklődés, hogy a meditációt kipróbálja az ember . Rengeteg kultúrában az ilyen technikákat naponta gyakorolják, és a nap szerves része, mint az evés, vagy fürdés, anélkül, hogy esetleg konkrétan tudják, hogy ezt meditációnak hívják. 

Az elvárások ellenben veszélyesek lehetnek: mivel a meditáció alapvetően az elméd "ellen" dolgozik, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a meditációs találkozó kielégíti az elvárásaidat. Ha pedig mégis, az méginkább veszélyes, mert a pozitív élmény addiktív, és onnantól kezdve mindig azt az élményt keresed (és jobbára nem találod majd).

A meditáció világában nincs jó, nincs rossz: megfigyelés van. Az ítéletek, amiket az felszíni énünk később, vagy éppen meditációs technika végzése közben ráaggat az élményekre nem mérvadó. 

Kezdd úgy, hogy kimondod magadnak, hogy vágysz a szabadságra, és el szeretnél indulni egy úton. Bármerre indulsz, ahhoz, hogy tudd, mit is rejt magában az út, jó pár lépést meg kell tenned. Ha egyet lépsz rajta, vagy kettőt, és közben tekintgetsz vissza a kereszteződésre, akkor semmit sem láttál! Emiatt javasolja sok mester, hogy egy-egy meditációs technikáról 21 alkalom után érdemes egyáltalán nyilatkozni. Addig csak kitartóan csinálni kell, úgy is minden nap másvalamit élsz majd meg!

Noha tény, hogy vannak technikák, amik közelebb állnak majd hozzád, lényegében mindegyik ugyanazt a célt szolgálja, és sokszor az a technika, amelyiktől a leginkább viszolyogsz (ami ellen a leghangosabban tiltakozik az elméd, és minden elkövet majd, hogy megakadályozza, hogy elvégezd), éppen talán az a Te történeted!

"Olvastam Osho meditációinak leírását, és otthon szeretném őket végezni!"

Tapasztalatom szerint egy-egy leírás alapján nagyon nehéz bármit is elsajátítani. Nyugodtan meditálj otthon, de kezdetben mindenképpen javaslom, hogy találj egy olyan embert, aki tapasztalt ebben, aki meg tudja Neked mutatni, hogy a technikai részét hogyan kivitelezd. Ebben jelent könnyebbséget, hogyha csoportosan csinálod, mindezen felül pediga csoportnak egy jóval dinamikusabb energiája van, ami további segítséget nyújthat. Vannak technikák persze, amelyeket könnyű szerrel lehet otthonra is javasolni, de ha elolvasod a leírásukat, látni fogod, hogy némelyiket lehetetlen megvalósítani a szobádban. 

Végezz kutatómunkát, és nagyon fontos, hogy megvásárold, vagy letöltsd az Osho meditációk zenéjét. Ez segíteni fog, és nem fogsz abba a hibába esni, hogy az órádat nézegeted közben. 

Fontos még: - a meditáció 60 percét ha vállalod, hogy elvégzed, akkor végig kell csinálnod. Ha nagyon nem megy, természetesen le lehet ülni csendben, de a többiekre is érzékenyen hat, ha "elveszítünk" egy embert. 

- előtte ne egyél nehéz ételeket, meditáció előtt 90, de legalább 60 perccel már ne egyél semmit sem.

- a meditációs technikák gyakorlása valódi változást hoz az életedben, készülj fel arra, hogy ennek következményei lesznek! A meditáció valódi alkímia!

"Ne másokat figyelj, hanem önmagadat. És hagyd, hogy ami belül van, felszínre bukkanjon, bármilyen kockázattal is jár. Nincs nagyobb kockázat az elfojtásnál" - mondja Osho.

Oldal: Mi a meditáció?
Meditációk és kurzusok Budapesten - © 2008 - 2024 - osho-meditation.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat